A húsvét nem az igazi a színes tojások nélkül. Ezért összeszedtük a tojásfestés technikáit.
Egyik jelentése szerint a szentelt tojás héja az ószövetséget, belső része az újszövetséget jelképezi. Van, ahol úgy tartják, hogy aki a szentelt tojásból eszik, nem hal meg szentség nélkül. A tojások díszítésének szokása már a kereszténység kezdete jelen volt. Az idők folyamán viszont az egyház bevont a keresztény szokások körébe.
A húsvéti tojásokat eredetileg csak pirosra festették. A pirosra festett tojásnak két értelmezése van: mágikus védő ereje van, a tojás piros színe Krisztus kiontott vérére emlékeztet. Később mintákkal díszítették és más színeket is alkalmaztak.
TOJÁSFESTÉS TERMÉSZETES ANYAGOKKAL:
Piros/Vörös: festőmályva, vöröshagyma héja.
Sárga: almafa kérge, sáfrány, vöröshagyma héja timsóval.
Barna: vadalmafa és vadkörtefa kérge vegyesen + timsó, vörös- és lila hagyma héja vegyesen.
Zöld: zöld búza főzete + timsó, fekete bodza zöld bogyói, fekete áfonya levele és zöld termése.
Lila: nyárfa virága + timsó, tárogató kökörcsin virága + timsó.
Kék: csillagvirág + timsó, cserszömörce forgácsa spirituszban áztatva, majd vízzel hígítva.
Fekete (általában nem alkalmazták, hiszen a tojás az élet szimbóluma, kivéve a lidérctojás esetében): tölgyfagubacs forgácsának főzete + timsó, bodza érett termése + fahamu, égerfa kéreg + kékkő.
MODERN ANYAGOKKAL:
Ma már rengeteg festéket lehet kapni, amivel szinte bármilyen színű tojást lehet festeni. A festékeken, porokon kívül lehet használni például krepp papírt is. Ehhez a technikához nem kell más csak a krepp papír valamint egy kis ecet a vízbe. De akár körömlakkal, vagy egyszerű vízfestékkel, ételfestékkel is be lehet festeni a húsvéti tojásokat.
Forrás:
TudományPláza